‘Tudomány’ kategóriába tartozó bejegyzések

Salát Gergely: Mozi, a motizmus alapítója

2011. november 22. 9:55

A motizmust Modi, más néven Mozi alapította (Kr. e. 470–391 k.), akiről az iskola a nevét kapta. Mozi életéről keveset tudunk: valószínűleg alacsony származású volt, kishivatalnokként szolgálta Lu és Song államot, majd iskolát alapított, ahová tömegesen érkeztek a tanítványok. Ők vitték és fejlesztették tovább Mozi tanításait a következő évszázadokban.

tovább »

Szóljon hozzá
Beküldve a(z) Tudomány, Ázsia blog kategóriába. Cimkék: ,

Dél hercege, Nanzhao

2011. június 13. 12:07

A Sichuan felmentésére induló kínai seregek élén maga a rettegett Gao Pian lovagol. Amikor jelentik neki, hogy a déli Nanzhao Királyság seregei elől a vidékről mindenki Chengduba menekült, ezért a városban vízhiány van, a hadvezér legyint, és előre küld egy embert: mindenki menjen nyugodtan vissza a földjeire, mert őelőle eddig még mindig megfutamodtak a déliek. Majd kedélyesen férgeknek titulálja a Nanzhao-beli katonákat, akiket ő el fog taposni. A tábornoknak igaza lett, a csapatok valóban súlyos vereségeket szenvedtek, és elvonultak. Ám a Tang-dinasztia három évtizeddel ezután bekövetkezett bukását a kínai történetírói hagyomány szerint éppen ezek a lenézett „déliek” idézték elő.

tovább »

Szóljon hozzá
Beküldve a(z) Tudomány kategóriába. Cimkék: , ,

Horváth Alíz: A jóslócsontoktól a kalligráfiáig – a kínai írás története

2011. május 17. 0:02

Az írásjegyek kialakulásának kezdete a múlt homályába vész, ám a legenda szerint az egyik kultúrhérosz, Fuxi alkotta meg őket, rendszerezésük pedig a híres Sárga Császár nevéhez köthető. Mindenesetre a legkorábbi fennmaradt forrásokat a Kr. e. 14. századból, vagyis a Shang-Yin-korból származó jóslócsontfeliratok (jiaguwen) jelentik, amelyeket jóslási és rituális célokra használtak. Ezeket a feliratokat marhalapockára, illetve teknőspáncélra karcolták, majd felhevítették, és az így keletkezett repedésekből igyekeztek választ kapni a kérdéseikre. A csontokra a kérdéseket és a válaszokat egyaránt felvésték, így ezek a leletek igen sokat elárulnak a korabeli életmódról. Érdekesség, hogy az Anyang közelében megtalált jóslócsontok felfedezése egy szemfüles műgyűjtőnek, Wang Yirongnak köszönhető, aki 1899-ben egy pekingi patikában jutott hozzá néhány darabhoz – „sárkánycsont” néven gyógyszerként árulták őket, s csak Wangnak tűntek fel a rajtuk lévő rejtélyes karcolatok…

tovább »

Szóljon hozzá
Beküldve a(z) Tudomány, Ázsia blog kategóriába.

Salát Gergely: Budapesttől Pekingig, a magyar-kínai kapcsolatok múltja

2011. május 3. 10:48

A magyarokban mindig is élt a keleti eredet tudata, így Ázsiára nem csupán távoli, egzotikus vidékként, hanem afféle őshazaként tekintettünk. Az első magyar, aki bizonyítottan eljutott Kínába, egy Magyarországi Gergely nevű szerzetes volt, aki 1341-ben egy pápai követség tagjaként Khanbalikban – vagyis Pekingben – magával a kínai császárral is találkozott, majd 1346-ban visszatért Európába. Nem sokkal utána egy budai pálos vagy domonkos rendi barát, Boldog Eskandeli (vagy Eskandélyi) Máté járt Kína belsejében, aki ott is halt vértanúhalált 1399 körül – legendáriuma szerint ő volt az első kínai vértanú. Az ezt követő századokban, mivel a Török Birodalom lezárta a Távol-Keletre vezető utakat, a kapcsolat hosszú időre megszakadt. A következő ismert utazó a jezsuita Gruber János, II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvari káplánja volt: ő 1658-ban szállt partra Makaóban, és Pekingben is tevékenykedett néhány évig. Hazatérése után a nagyszombati egyetemen tartott előadásokat Belső-Ázsiáról. Ismert magyar hittérítő volt még jóval később a lazarista Erdélyi Ignác, aki 1861-től 1885-os haláláig Kínában működött.

tovább »

Szóljon hozzá
Beküldve a(z) Tudomány kategóriába.

Ételszobrászat

2011. január 31. 22:01

Az ételszobrászat a kínai konyhaművészet egyik legszínesebb eleme, ami a mindennapi étel alapanyagaiba a szobrászművészet fogásaival lehel életet. Az ételszobrászok bonyolult kézműves mozdulatokkal hoznak létre szemet gyönyörködtető, mégis ehető műalkotásokat. Az ételszobrászatban használt alapanyagok leggyakrabban a répa, tök, sütőtök és egyéb kemény, jól formálható tökfélék vagy gyümölcsök. A vendégek a finom ízek élvezésével egyidejűleg élvezhetik a zöldségekből és gyümölcsökből készült művészeti alkotások szépségét, így az étkezés valódi fenséges élvezetté válik.

tovább »

Szóljon hozzá
Beküldve a(z) Tudomány kategóriába. Cimkék: , ,

A hagyományos és a modern wushu

2011. január 11. 0:04

Talán nincs olyan megnyilvánulása a hagyományos kínai kultúrának, amely hazánkban népszerűbb lenne, mint a harcművészet. Több tízezer igazolt sportoló űzi valamelyik kínai harcművészeti ágat, a modern küzdelmi formáktól a lágyabb, elsősorban egészségmegőrzést szolgáló technikákig.

tovább »

Szóljon hozzá
Beküldve a(z) Tudomány kategóriába.

A kínai porcelán

2011. január 6. 23:39

Kína és a porcelán az évszázadok során egymástól szinte elválaszthatatlan fogalmakká váltak. Csak hogy egy példát említsünk, az angol China szó egyszerre jelenti az ország nevét és a porcelánt. Nem véletlen ez a szoros kapcsolat, hiszen a kínaiak majdnem egy évezreddel az európaiak előtt fedezték fel a porcelángyártás titkát.

tovább »

Szóljon hozzá
Beküldve a(z) Tudomány kategóriába.

Kazah hagyományok, szokások, szertartások, nemzeti konyha

2010. november 23. 23:44

A kazah nép sikerrel idomult hozzá a modern kor feltételeihez, ugyanakkor nem vesztette el nemzeti sajátosságait. A kazahok gondosan őrzik gazdag hagyományaikat. Ezeket napjainkban is bemutatják az ünnepi rendezvényeken, színházi bemutatókon, és ma is élnek a távoli vidékeken. A kivétel a nemzeti konyha, amely az egész országban elterjedt, és amelynek titkait a mindennapi életben is továbbadják nemzedékről nemzedékre.

tovább »

Szóljon hozzá
Beküldve a(z) Tudomány kategóriába.

Alapelméletek a hagyományos kínai gyógyászatban

2010. november 22. 23:59

A kínai orvostudomány alapelméletei a beteg testi harmóniáját, az egyensúlyt próbálja helyreállítani. Az alapelemek között szerepel a yin és a yang, a két szembenálló, de egymást kiegészítő elem, továbbá az öt alapelem, az energiamozgatás, a belső szervek funkcionálása, és a meridiánok keringése, valamint a pszichés tényezők megfigyelésének tanai, amelyek magukba foglalják a pszichoszomatikát, a diagnosztikát, a dialektikát, a kórmegelőzést és az egészséges életmód kialakítását, illetve megőrzését.

tovább »

Szóljon hozzá
Beküldve a(z) Tudomány kategóriába. Cimkék: ,

A széllel zengő – avagy a papírsárkány története

2010. november 18. 9:37

A kínaiak számos – azóta világ minden táján elterjedt – értékes találmányt adtak a világnak, mint a papír, az iránytű, a puskapor vagy éppen az idősek és fiatalok által egyaránt kedvelt papírsárkány. Hogyan is alakult e „játékszer” története? Miből készül és mi mindenre használták az idők során? A következőkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

tovább »

1 hozzászólás
Beküldve a(z) Tudomány kategóriába.

ELTE Konfuciusz Intézet